Nem kívánt étel-ellenhatások

Nem kívánt étel-ellenhatások

Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az ételekkel szembeni emésztőrendszeri, légúti, bőr és egyéb szervi betegségeket is okozó allergiák aránya, és főleg az előrehaladott korban lévő embereket érinti.

Az ételfogyasztás következtében kialakuló káros reakciók már az ősi időktől fogva jelen vannak: „Ami az egyiknek étel, a másiknak ádáz méreg” Lukréciusz (Kr.e.100).

Milyen gyakran fordul elő káros reakció különböző ételekre?

A nem kívánt reakciók gyakorisága különböző ételekre megközelítőleg 20%-os a teljes népesség esetében. 5-7% a gyermekek körében előforduló allergiás reakció, felnőttek esetében 1,4% (háromszor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál). Az ételekre adott káros reakciók összetettek, különböző mechanizmusok játszanak szerepet kialakulásukban.

Az ételre allergiás / intoleráns emberek két csoportba oszthatóak:

„szerencsések” – akik a ritkábban fogyasztott élelmiszerekre érzékenyek. A megfelelő étrend segítségével könnyedén azonosíthatják a betegségük okát, és kerülhetik el a tüneteket.

„pechesek” – akiknél gyakran előfordulnak a tünetek. Képtelenek beazonosítani, melyik étel a felelős betegségükért. Sajnálatos módon ez a gyakoribb.

Mi okoz rendszerint nem kívánt reakciókat?

A leggyakoribb ok a tej (tejtermékek) és a tojás.

A legsűrűbben előforduló ételallergia/intolerancia a tej, tojás (a protein miatt), hal, gabona, szója, gyümölcs (eper, paradicsom, citrusfélék, dinnye), zöldség (zeller, hüvelyesek), hús (gyerekeknél leginkább a marha, borjú, csirke; felnőtteknél a disznó), mogyoró (főleg a földimogyoró) és a kakaó miatti érzékenységeknek köszönhető. A modern ételgyártás alapanyagai (kb.1500) – amiket azért adnak a termékekhez, hogy szebb színűek, sűrűbbek, jobb illatúak, vagy intenzívebb ízűek legyenek – szintén gyakori okai az ételekre való túlérzékenységnek.

Az ételallergia csak emésztőszervi betegség formájában jelenhet meg?

Az ételek által okozott betegség, allegia / intolerancia tünetei nem korlátozódnak az emésztőszervekre. A legtöbb esetben nem csak az emésztőszervi területeken, hanem a bőrön, a légutakon, vagy akár más szerveken is jelentkeznek tünetek. Súlyosságuk az enyhétől egészen a komoly sokkig változhat.

A különböző szerveken kialakuló tünetek, melyek tipikusan étel-allergiára utalnak a következők:

• Emésztőszervi problémák
• Száj allergia
• Bélgyulladás
• Glutén érzékenység okozta bélkárosodás
• Eozinofil gyomor-bél gyulladás
• Csalánkiütések
• Angio-neurotikus ödéma (feldagadás)
• Atópiás ekcéma
• Kontakt ekcéma
• Légzőrendszer: nátha (rhinitis)
• Kötőhártya gyulladás
• Bedagadt torok
• Hörgő asztma
• Általános reakciók
• Allergiás sokk

Mik a leggyakrabban előforduló allergén ételek elfogyasztása által okozott tünetek és betegségek?

A tejallergia tünetei:

A csecsemők majdnem 20%-nál fordulnak elő tejfogyasztás utáni abnormális reakciók. A tehéntejben található fehérjék iránti allergia egy olyan betegség, mely szinte csakis  csecsemőkorban és kisgyermekkorban fordul elő és csak nagyon ritkán tapasztalható felnőtteknél.

Keresztreakciók előfordulhatnak tehén, kecske, és juhtejből származó fehérjék esetén is, ezért lehetőség szerint elkerülendő, hogy a tehéntejre allergiás gyereknek bármely más állat tejét adjuk.

Emésztőszervi szakasz: a szoptatott csecsemők bélgörcseit gyakorta okozhatja az anyatejre való allergia. Ilyenkor a tej elfogyasztását követően öklendezés, étvágytalanság, hasmenés, híg széklet (gyakran vérrel, vagy nyálkával keveredve) fordulhat elő, ami dehidratáláshoz vagy helyi vértelenég (ischaemeia) vezethet.

Idősebb gyerekek esetén a tej okozhat úgynevezett szenzitív bélszindrómát, ami hasmenés és székrekedés együttes előfordulása.

A bélrendszeri tünetek a tehéntej-allergiás gyerekek 25%-nál fordul elő. Ezek lehetnek: asztmás lihegés, bedugult orr, tüsszentő-rohamok, nátha (rhinitis), orr-polipok, arc-, homloküreg gyulladások, fülgyulladás, a mandulák bedagadása, krónikus köhögés, hörgő és tüdő ismétlődő krónikus gyulladása, hörgői asztma.

A felnőtteknél tej-, tejtermékfogyasztás után jelentkező hasmenés, haspuffadás rendszerint nem allergia, hanem tejintolerancia következménye. Ez azért alakul ki, mert a korunk előrehaladtával csökken a tejcukrot (laktózt) bontó bélenzim aktivitása, ezért szervezetünk kevésbé képes a tejcukrot lebontani.

Bőrelváltozások: a korai csecsemőkorban fordulnak elő: durva bőr, bevörösödő arc, viszkető, vöröses kiütések a végtagokon, faron, nemi szerveken, de esetenként a teljes bőr is begyulladhat.

A gyermek folyton viszket, a bőrelváltozások nedvedzésre és felülfertőződésre hajlamosak különösen csecsemőknél. A bőrelváltozások jellemző helyei idősebb gyerekeknél a hónalj és a térdhajlat, valamint a fülcimpák mögött.

Idegrendszer: szorongás, túlérzékenység, könnyezés, koncentrációs zavarok, hiperaktivitás, és alvási rendellenességek.

Más allergének:

Baromfitojás – gyerekeknél nagyon gyakori. A tojássárgája kevésbé okoz allergiát, mint a fehérje. Tápértéke miatt ajánlott, hogy 6 hónapos korban már fogyasszanak a gyerekek tojássárgáját, mert vasat, foszfort, kálciumot, magnéziumot és vitaminokat (A, B2, B6) tartalmaz. Egy csecsemő étrendjét tojássárgájával kiegészítve, megelőzhető a vérszegénység és az angolkór. Épp ezért ajánlott, hogy ne hagyjuk ki a tojássárgáját az étrendből, még akkor sem, ha a tojásallergia gyanúja felmerül. Az évek múltával a tojásfehérje iránti tolerancia nő (5 éves korban 50%), de összességében az allergia hosszabb ideig eltarthat, mint a tejfehérje iránti és sokkal gyakrabban fordul elő felnőttkorban is, mint a tejallergia.

Hal – nagyon erős allergének találhatóak benne.

Gyerekek és felnőttek körében egyaránt gyakori a hal-allergia. A hal allergének hőtűrőek, ezért az allergiás reakciót nyers és főtt hal is okozhatja. Angio-neurotikus duzzanat, kiütések, gyomor-bél görcsök, asztmarohamok és anafilaxiás sokk léphet fel pár perccel a hal elfogyasztása után. Hiperérzékeny embereknél már az is okozhat allergiás reakciót, hogy megérinti a halat, vagy csak belélegzi az illatát – sőt, akár az is, hogy megcsókol valakit, aki épp halat evett.

Gabona (búza, rozs és árpa) – Ez a három típus ugyanabba a családba tartozik, ennek megfelelően hasonló reakciót mutatnak. A búza fehérje három típusú  betegséget okozhat: glutén-szenzitív bélkárosodást, belégzéses allergiát (pékek asztmája) és étel allergia.

A kukoricára ritkán érzékenyek az emberek, és ezt nehéz is kezelni, mivel az élelmiszeripar sok kukorica-alapú anyagot használ (hús termékekben, zselékben, mogyoróvajban, sajtokban, kekszekben). A rizsre szintén kevesen allergiásak.

Hüvelyesek (szója, borsó, bab, lencse)

Ebben a csoportban a legyakoribb allergén a szója. A szója alapú termékeket egyre nagyobb mennyiségben használja az élelmiszeripar (hamburgerek, feldolgozott hús).

Csonthéjasok

A mogyoróra és dióra való érzékenység azok között gyakori, akik a nyírfa pollenjére is allergiásak. A fő tünet a száj és a torok viszketése, de földimogyoró fogyasztása esetén sokk reakció is bekövetkezhet.  

Zöldségek és gyümölcsök

A bennük található allergének nem hőtűrőek, vagyis főzés, fagyasztás, vagy konzerválás során jelentősen csökkennek allergiás tulajdonságaik. A gyümölcs- és zöldségallergia tünetei általában a száj és a torok területére korlátozódnak. A „zöldség és gyümölcs” szindróma – úgy is ismert, mint szájüregi allergiás szindróma. Gyakran fordul elő olyanoknál, akik pollen allergiásak, mindez a pollen és az étel allergének közti hasonlóságnak köszönhető. A nyírfa pollenjére allergiásak általában hiperérzékenyek (keresztallergia) a nyers almára, barackra, répára, körtére és az újkrumpli hámozására, amik tüsszögő rohamot válthatnak ki belőlük. A fekete üröm-allergiát gyakran kötik össze a zeller érzékenységgel, a banán pedig gyakran okoz keresztreakciót a latex-szal és a kiwivel.

Mi az az étel-intolerancia?

Az étel-intolerancia egy betegség, melyért nem-immunológiai mechanizmusok a felelősek. Egyik típusa a szénhidrát-intolerancia, leggyakrabban a laktóz-intolerancia. Ez a laktóz (tejcukor) lebontásáért felelős bélenzim aktivitásának csökkenésének a következménye, mely a kor előrehaladtával fokozódik. Tej, tejtermék fogyasztását gyakran követheti akut hasmenés. Az akut hasmenést követő 5-7 napon a laza széklet annak a jele lehet, hogy laktóz (tejcukor)-mentes diétát kellene követnünk.  

A szénhidrát-intolerancia tünetei (a hasmenésen kívül) lehetnek: hányinger, felfúvódás, gyomorfájdalom, bélmorajlás, teltség érzés, gázosodás, fokozott gyengeség és szénhidrátoktól való irtózás.

Hogy diagnosztizálják az étel-allergiát?

A laboratóriumi vizsgálatokkal nem mindig, csak az esetek 48 %-ában mutatható ki az allergia, ezért a diagnosztizálásban kulcsszerepet játszik a beteg alapos megfigyelése, hogy meghatározhassák a bevitt étel és a klinikai tünetek viszonyát, valamint az allergén-mentes diéta által bekövetkezett javulást.

Dr Barbara Sieradzka, Dr Marcin Patrzałek (Medicover Poland)