Haj – a férfias vonzerő titka

Haj – a férfias vonzerő titka

"A szemeink rabszolgái vagyunk, különösen a fizikai vonzerő tekintetében." – mondta Elliot Aronson, a társadalmi lélektan területének egyik elismert tudósa. Kiterjedt lélektani kutatások eredményei megerősítik szavait. A kutatás fényében a mondás "az vagy, aminek látnak" nagyon igaznak tűnik. És nem csak annak látnak, de úgy is kezelnek.

Egy csinos, divatos frizura és a szép haj mindig fontos eleme volt a szépségnek és a fizikai vonzerőnek. A bibliai Sámson hajának egyenesen mágikus erőt tulajdonítottak. A haj a személyazonosság megállapításában is szerepet játszik, tekintve, hogy része a személyiségnek, a rólunk kialakított képnek. Megszabadítani valakit a hajától – leborotválni kopaszra büntetésnek, vagy a cenzúra jelének minősült. A haj segít nekünk, hogy az aktuális divatnak megfelelően nézzünk ki (például a ’60-as éveket a hosszú haj és az afro-frizura uralta). Az aktuális divat szerint a férfiaknál a lehető legrövidebb vágás a divat, meglehet, ez abból ered, hogy a kopaszodás egyre növekvő problémát jelent a fiatal férfiak körében.

A statisztikák szerint a férfiak egyharmadánál 25 és 40 éves kora között változó mértékű hajhullás tapasztalható, miközben az 50 év alattiak fele férfias-típusú kopaszodástól szenved, mely a fejtetőn megnövekedett dihidroxitesztoszteron szintnek köszönhető.

Az ilyen típusú kopaszodás kezelésére specializálódott bőrgyógyászati klinikákat orvosonként átlagosan 30-40, ezzel a problémával küzdő beteg keresi fel egy héten. Ez mutatja a jelenség nagy arányát, illetve azt a tényt, mely szerint a hajhullás – mégha nem is jár együtt fizikai fájdalommal, vagy egyéb korláttal -  komoly gond lehet és sokakban igen kellemetlen érzéseket kelthet.

Testünk képe az agyunkban alakul ki. Ez a mentális kép érzelmeket gerjeszt, befolyásolja a viselkedésünket és önbecsülésünket, meghatározza kikkel találkozunk, és hogy elégedettek vagyunk-e az életünkkel. Egyre inkább tudatában vagyunk, hogy a kinézetünk hatással van arra, hogy mások hogyan látnak, ítélnek meg és kezelnek minket. A divatos megjelenés megkönnyíti a személyes kapcsolatok kialakítását, és segít őket megőrizni, ezzel együtt pedig lehetővé teszi, hogy gyorsabban és egyszerűbben érjük el üzleti és magánéleti sikereinket.  

David Garner, a fizikai vonzalom mibenlétét kutató pszichológus szavai szerint "a test képe olyan, mint egy hirdetőtábla, mely létrehozza az első, egyben néha az utolsó benyomást…"

Már életünk korai szakaszában megtanuljuk, mi a vonzó. A mesék, a játékok és később a tévéreklámok meghatározzák számunkra a szépség normáit mindkét nem számára. Karcsú, hosszú lábú Barbie babák lettek a csodálat tárgyai és a lányok példaképei. A fiúk számára pedig ugyanezt a jó testfelépítésű, izmos Ken jelenti, sűrű hajjal és a siker csillogásával a tekintetében. Pszichológiai tanulmányok bizonyítják, hogy mint a gyerekek, a felnőttek is a külső megjelenés alapján ítélik meg a másikat.

A vonzalom fő alapját a jó külső alkotja és legtöbbször ugyanez a fő oka annak, hogy valakinek felkelti az érdeklődését a másik nem egyik képviselője. Ez abban gyökerezhet, hogy a múló külső szépséget összetársítjuk a belső szépséggel (jóság, becsület, hűség, stb.). Ha valaki jól néz ki, hajlamosak vagyunk több pozitív tulajdonságot is feltételezni róla. Az átlagos kinézetű, vagy kevésbé vonzó emberhez pedig inkább negatív tulajdonságokat kapcsolunk és a velük való kapcsolatot is borúlátóan látjuk.

Így tehát a jó kinézet jelentős segítséget nyújthat abban, hogy megleljük a megfelelő élettársat, egy jó állást és hogy a társadalom elfogadjon minket. A fizikai vonzerő hiánya a magunkkal való elégedetlenség forrása, ami gyakran számos félelmet gerjeszt az elvárt kedvezőtlen megítélés miatt. Egy jól kidolgozott, izmos test és egy csinos arc az igazi férfi védjegye – legalábbis a média szerint. Sajnos a hajhullás eltorzítja ezt a tökéletes képet. Sőt, mi több, a kopaszodó férfiak elvesztik önbizalmukat és csökken az önbecsülésük is, ami jelentős romláshoz vezetheti az életüket, tekintve, hogy a kopaszodó férfiak kétségtelenül kevésbé számítanak vonzónak.

Számos különböző, kopaszodó férfiakkal történt megfigyelés és interjú mutatja, hogy ez a fiatalabb férfiaknak jóval nagyobb gondot jelent, több stresszel és félelemmel jár, mint azoknál, akik az idősödés folyamatában kezdték elveszíteni a hajukat. Az idősebb férfiak általában természetes jelenségnek veszik a hajhullást, mely együtt jár a test öregedésével.

Azok, akiknek fiatal korukban hullik a hajuk, öregebbnek érzik magukat, mint valójában. Minél több hajuk hullik ki, annál kevésbé érzik vonzónak magukat. Ennek következtében egyre depressziósabbak, elégedetlenebbek és boldogtalanabbak lesznek. Sok férfinak a kopaszodás egy kellemetlen, fájdalmas és szégyenteli esemény, ami nagy hatással van az általános közérzetükre. Mikor azonban valaki rákérdez erre, rendszerint tagadják és fenntartják, hogy a kopaszodás csupán egy jelentéktelen hiányosság.

Akárhogy is számos férfi hangoztatja, hogy a külseje mennyire fontos számára, ők igenis tudatában vannak annak, hogy a szép külső biztosítja az elismerést és az általános elégedettséget.

A lecsökkent fizikai vonzerő, amit a kopasz emberek tapasztalnak, gyakran forrása általános elégedetlenségnek és bizalomhiánynak. Ezért, lehetséges, hogy az élet bizonyos területein a többi férfival szembeni esélyeik kevesebbnek bizonyulnak. A kopaszodással küzdő férfiak rendszeresen igyekeznek azon, hogy elfedjék a hajhullásukat és eltitkolják, mekkora probléma ez számukra. Úgy rejtegetik a kopaszságukat, mintha szégyenkezniük kellene miatta, mert félnek az elutasítástól és az elfogadás hiányától. Néhány esetben félnek bevallani a problémát és ennek eredményeképp nem is próbálják meg megelőzni a hajhullást.

Ez pedig azért sajnálatos, mert az orvostudomány jelenlegi ismereteivel már nem reménytelen szembenézni a férfias-típusú kopaszodással. A megelőzés és a kezelés szintén lehetséges. Számos szakosodott bőrgyógyászati klinika ajánl gyógyszeres terápiát. Egy bőrgyógyásszal való elbeszélgetés, majd az ajánlott kezelés követése számos férfinak segített megoldani a gondját és visszakapni a megszokott életszínvonalát.

Írta: Dorota Kazalska MD, pszichológus (Medicover Poland)