A kullancs által terjesztett veszélyekről
A kullancs által terjesztett veszélyekről
A tavasz beköszöntével egyre többen merészkedünk ki a természetbe, a közeli erdőkbe vagy akár hosszabb, több napos erdei túrákat tervezünk a nyárra. Egy nagyon fontos dologról azonban nem szabad elfeledkeznünk: a környezetünkben lévő ízeltlábúakról. Valószínűleg már a legkisebb gyermekeknek is volt szúnyogcsípése, amely a helyi viszketésen, bőrpíron kívül (éghajlatunkon) más betegséget nem okoz. Viszont sokkal figyelmesebbnek kell lennünk a kullancsokkal szemben.
A kullancsok az atkák rendjébe tartoznak, Magyarországon 25 fajuk él. Előfordulások tekintetében a legelők, réti kaszálók, erdők említhetők, de egyre gyakrabban lehet velük találkozni városi környezetben is. Legismertebb fajuk a közönséges kullancs, mely a melegvérű állatok és az ember vérét szívja. Az emberbe leggyakrabban az aljnövényzetből mászik fel (a köztudattal ellentétben nem a magas fáról ’ránk leselkedve és úgy ugorva’) vagy háziállat által kerülhet a lakásba, majd az emberbe. Csőrszerű szipókájával a bőrbe hatol, vért szív, majd akár méretének háromszorosára is duzzadhat. Azonban nem csak szívja a vért, hanem nyálával a sebbe különböző kórokozók is bekerülhetnek. Mivel ez a folyamat a bőrbe fúródás után csak néhány órával kezdődik, gyors eltávolításával a fertőzések általában elkerülhetők.
Lyme-kór (Lyme-borreliosis)
Európában és Észak-Amerikában a közönséges kullancs csípésével terjedő, bakteriális fertőzés. Nevét arról a városról kapta, ahol 1975-ben tömeges megbetegedést észleltek, Magyarországon az első eseteket 1984-ben azonosították. Hazánkban leggyakrabban a kullancs élőhelyének megfelelően a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben találhatunk fertőző vérszívót. Az itt élő kullancsok kb. 10-30 %-ban lehet kimutatni a kórokozó baktériumot. A jellegzetes klinikai kép 3 jól elkülönülő stádiumra osztható, de a kórismézést megnehezítheti, hogy ezek nem minden esetben vannak mind jelen, illetve hogy időben hosszú, hónapok vagy akár évek múlva is jelentkező panaszokkal társulhat. Ezek alapján legelőször, kb. 1-6 héttel a csípés után, a csípés helyén jelentkezhet bőrpír, mely a szélei felé terjed, közepe elhalványodik, akár vándorolhat is a testen. Ekkor láz, általános levertség, ízületi panaszok is tapasztalhatók. Ezután egy átmeneti tünetmentes állapot következik, majd hónapok múlva szív-, idegrendszeri és ízületi szövődmények alakulhatnak ki. Kezelés nélkül a kórokozó évekig a szervezetben maradhat más-más szerveket betegítve meg. Antibiotikummal bármely stádiumban jól gyógyítható megbetegedés, azonban a korán elkezdett kezelés a legeredményesebb. A kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltás ez ellen a kórokozó ellen nem véd.
Kullancs okozta agyvelőgyulladás (közép-európai tavaszi-nyári encephalitis)
A kórokozó egy kb.20-60 nm nagyságú vírus, mely kis erdei rágcsálókban él és a közönséges kullancs csípése által kerülhet az emberi szervezetbe. (Ritkán fertőzött kecske tejének fogyasztása is terjesztheti). Jóval ritkább az előfordulása, mint a Lyme-kórnak, a kullancsok kb.5 %-a hordozza a vírust. Az előző betegséghez hasonlóan főleg tavaszi-nyári előfordulást mutat. A csípést követően rövid 2-20 napos lappangás után láz, izomfájdalom, elesettség jelentkezhet, melyet 10-14 napos tünetmentes időszak követ. A második szakaszban hirtelen kiugró, magas láz, idegrendszeri tünetek dominálnak (fejfájás, tájékozatlanság, zavartság, izomsorvadás). Jelenleg a vírusok ellen gyógyszer nem áll rendelkezésünkre, ezért nagy hangsúlyt kap a megelőzés: 3 részből álló oltássorozat ajánlott a veszélyeztetetteknek (erdészek, tájfutók, természetjárók).
Emellett - és ez már minden kullancs által terjesztett betegség megelőzésében nagyon fontos - kirándulások alkalmával lehetőleg minél nagyobb bőrfelületünk legyen fedve, kullancsriasztó szerek alkalmazása is ajánlott. Fontos minden kirándulás után a test átvizsgálása, akárcsak házi kedvenceink bundájának rendszeres, séták utáni átfésülése. Amennyiben kullancsot találtunk valamelyik családtagunkban, mindenképpen az állat szétnyomása nélkül távolítsuk el (ne tekergessük, ne kenjünk rá olajat, hanem egy határozott mozdulattal a bőrnél megfogva az állatot húzzuk ki, majd a csípés helyét fertőtlenítsük).
Amennyiben a kullancscsípést követően a fenti tünetek közül valamelyiket észleli magán, haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát! Ha a témával kapcsolatosan bármilyen jellegű kérdése merül fel, forduljon bizalommal orvosainkhoz!
Írta: Szekeres Roxána (Medicover Hotline-munkatárs)