Édes élet: csokoládéval az egészségért?
Ki gondol arra, mikor a finom, édes csoki olvad a szájában, hogy vajon egészséges-e, amit tesz? Legtöbbször inkább a lelkiismeretfurdalás marad, hiszen a fránya kilók nem birkóznak a csokoládé molekuláival, inkább békességben gyarapodnak. Mert hát: „a kerek csokoládé, a szögletes csokoládé, a hosszú csokoládé, a rövid csokoládé” és a többiek…az örömforrás, ami mindig kéznél van.
Mi, európaiak 1519-től ismerhettük meg a kakaót Hernán Cortés révén, aki a mai Mexikó területén az aztékok által kóstolhatott elsőként a kivételes személyeknek járó italból. Hamar felismerte, hogy ez a tápláló, szellemet frissítő nedű jó hatású, így a katonáival is itatott belőle, akik ennek hatására egész nap képesek voltak menetelni. Az „istenek eledele” – ahogy az aztékok hívták – hamar elterjedt Európában, és már akkor gyógyító jelentőséget tulajdonítottak neki. Az azték orvoslásban a kakaófának minden részét felhasználták, mind külsőleg, mind belsőleg alkalmazták. Európában a 17., 18., sőt helyenként még a 19. századi orvosi könyvek is gyógyító szernek tekintették a kakaót. Leginkább a gyomor-, és bélbetegségek, az asztma, a tuberkulózis, a szívbetegségek gyógyításánál, továbbá étvágyjavítóként, a szülés megkönnyítésére, nyugtatóként és erősítőként használták fel.
Ma már csokoládéként ismerjük
A találékony aztékok a kakaóbabot sűrű péppé dolgozták fel, lapokban megszárították és hosszú utakon ezt fogyasztották. Talán ez lenne a mai csokoládé őse? Európában 1847-ben készült először ehető csokoládészelet.
Az egészségünkre gyakorolt hatás valószínűleg a kakaószármazékok és a további összetevők arányától függ. Minél magasabb egy csokoládé kakaótartalma, annál inkább érvényesülnek jótékony hatásai. Különösen a magas magnézium, réz, kálium és kalcium jelenléte miatt érdemel figyelmet. Magasvérnyomásnál, szabálytalan szívműködésnél például a magnézium szerepe a szervezetben nagyon fontos. Egy szelet csokoládé a napi szükséglet 8-15 %-át fedezi, a kálium pedig szintén a vérnyomás normalizálásában játszik szerepet. A csokoládéban levő zsír a kakaóvajból származik és mintegy 68 %-ban telített zsírsavakat tartalmaz, főképp sztearinsavat, amely akár a koleszterin-szint csökkentésében is közrejátszhat. A növények természetes antioxidáns anyagai közé tartoznak a flavoinoidok, amelyek a kakaó, illetve a kakaóval készített termékekben bőséggel találhatók (antioxidánsok: lekötik a szervezetben jelen lévő káros hatású szabadgyököket); így csökkentik egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, és lassítják az öregedési folyamatokat. A flavoinoidok akár a kakaópor 10 %-át is kitehetik. Mivel a fekete csokoládé több kakaóport tartalmaz, mint a tejcsokoládé, ezért több benne a flavoinoid is.
És ha már sóvárgunk utána
A csokoládé iránti vágy könnyen átalakulhat egyfajta szenvedélybetegséggé, függőséggé. Az utóbbi években a tudósok azonosítottak a kakaóban és a csokoládéban egy olyan vegyületet, amely hatással van az idegrendszerre és megtalálható az alkoholos italokban is. Tanulmányozták, hogy az alkohol-függőség és a csokoládé iránti szenvedély vajon összekapcsolható-e ezáltal, de ezidáig ezt még nem sikerült bebizonyítani (szerencsére). Bizony jól esik egy vizsga előtti készülődésnél, vagy akár egy fárasztó nap után elmajszolni békésen egy szelet csokoládét. Hangulatjavító és roboráló hatása az idegsejtjeinken keresztül mindenhová kihat. A szerotonin szint megemelkedésével „boldogság-érzet” jelentkezik, amely tudományos magyarázata a felszabadult érzésnek.
Írta: Dopita Tünde (Medicover Labor vezető asszisztens)